Magyarország felterjesztése alapján 2012. december 5-én Párizsban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 7. ülésén felvették „A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája” elemet Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A matyóságot színpompás hímzése és viselete tette híressé.

Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod  kötényedben a nyár  legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda.

A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. Az országosan  is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat a XIX. század utolsó harmadában Mezőkövesden  a piros-kék fonallal, az ún. cipés-madaras mintával kivarrt lepedők  váltják fel.

A  virágtöves, laza szerkezeteket a XIX. század  utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód váltja fel: egyre többféle motívumot hímeznek ki az asszonyok, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált  a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A csodálatos hímzések azonban nemcsak a varrókat, hanem a minták előrajzolóit, az „íróasszonyokat” is dicséri. Sokan közülük, köztük a talán legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori (Gáspár Mártonné 1876-1954, született Molnár Borbála) is  szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak keze alatt születtek meg a dúsan hímzett bőr ruhadarabok, ködmönök, subák.

 

Nem véletlen tehát, hogy az új stílusú vászonhímzések szín,- és formavilága a Mezőkövesden igen nagy gazdagságot felmutató szűcshímzések ornamentikájából táplálkozik. Az 1900-as évek elején a  különböző rózsáknak, tulipánoknak, bimbóknak már  se szeri, se száma. A színek használatában a piros mindvégig megőrzi dominanciáját, mellette azonban egyre nagyobb szerepet kapnak  a zöld, kék, sárga, lila, rózsaszín árnyalatai.  Minden színnek volt jelentése. A fekete a matyó viseletben a föld színe, melyből a termés, az élet sarjad. A piros az öröm, a sárga a nyár, a Nap színe, a kék a bánaté, az elmúlásé. Az első világháborút követően jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket. A matyó hímzés összképe úgy hatott, mint a zöld mezőben tarkálló virágok.

Maga a hímzés egyre nagyobb felületeket hódít meg a lakás textiljein éppúgy, mint a viselet darabjain, sokszor nélkülözve a mintaegységek szimmetrikus ismétlődését, a rendelkezésre álló teret szabadon kitöltve. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes  színű gyapjúfonalak váltják fel.Az 1900-as évek első évtizedeiben éri el csúcsát a mezőkövesdi asszonyok  díszítő kedve, ekkor születnek talán a legszebb textilek.

 

A magyar férfiviseletek legkülönlegesebb darabjai, a  jellegzetesen bő ujjú „lobogós ingek” kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készülnek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltja fel. A viselet másik impozáns része a fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással („ragyogóval”) és selyemrojttal gazdagon díszített hosszú kötény, a „surc”, melyet a férfiak és a nők, akárcsak a gyerekek egyaránt hordtak. Szinte minden darabnak más a mintája. Hol geometrikus „bossókával”, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték, de mind egy-egy remeke a magyar népművészetnek.

 

 

A női viselet formájában igen különbözik az országszerte általánosnak mondható sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A bokáig érő harang alakú szoknya, a felsőtest karcsúságát hangsúlyozó testhezálló „litya” pompás alakot kölcsönöz viselőjének. A már említett kötényeknemes alapanyagokból készültek, dúsan díszítettek. A színek, díszítmények s nem utolsósorban a változatos formájú főkötők egyértelműen tükrözték viselője életkorát, családi állapotát, ugyanakkor leplezték a társadalmi különbségeket. A „hadd korogjon, csak ragyogjon” kifejezés nem kívülről jövő parancsként, hanem belső késztetésként szolgálta  a matyók alkotókedvét,  élni akarását. A pompás hímzések és az ezeket hordozó, a parasztviseletektől eleganciájával jól elkülönülő mezőkövesdi népviselet korán az érdeklődés középpontjába került. A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is.

Napjainkban újra divatosak és reneszánszukat élik a minták, főként a matyó rózsával ellátott darabok.  Nem meglepő, hogy Emma Watson is egy egyedi, kényelmes és lenge matyó blúzt  választott magának a Coachella fesztiválon való megjelenéshez (hasonló itt  http://leonettafolklor.hu/termek/matyo-bluz-9/)

A leginkább szemmel látható különbség hogy a matyó hímzésben a rózsa csak piros lehet még a kalocsai több színű. A matyó hímzés, előrajzolással készült szűcshímzésből alakult ki. A kalocsainak ismert hímzés, elsősorban polgári rendelések kielégítésére, tanfolyamokon tanított, újabb stílusú, sablonnal sokszorosított és újabb technikákkal készült hímzés.

A kalocsai hímzés a legújabb stílusú vászonhímzések legismertebb és legnagyobb mennyiségben előállított csoportja.

A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket.

Színvilág

Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. Ahogy a különböző tájegységek kézimunkáinak, úgy a kalocsai hímzésnek is megvan a saját színvilága. Például bordóval és pirossal hímzett rózsa közepe mindig citromsárga, illetve a rózsaszín virágokat sötétebb rózsaszínnel árnyalják, közepük sötétsárga.

Érdekesség, hogy  viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.

Motívumok

Igen elterjedt volt a virágornamentika, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazták: ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai piros paprika, különböző bogyók, nefelejcs, gyöngyvirág, stb. A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény). A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra.

Virágok jelentése

  • Búzavirág: spiritualitás, szellemi világosság,  tiszta gondolatok
  • Nefelejcs: hűség
  • Rózsa  -piros: szépség, szerelem,  boldogság
  • Rózsa -fehér : tiszta szeretet, csend
  • Szegfű: szeszély
  • Pipacs: érzékenység, heves fellobbanás
  • Tulipán: nőiesség és szív formája miatt a lángoló érzelmeket szimbolizál
  • Ibolya:  szerénység, hűség, remény
  • Gyöngyvirág: vidám csilingelés, tisztaság
  • Orgona: elsöprő erő, szeretet és áhitat
  • Napraforgó: sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy

 

A kalocsai már nem csak Magyarországon, de külföldön is lassan a legnépszerűbb hímzési mintává növi ki magát. Körbejárta a netet több világsztárról készült kép is, melyen kalocsai mintás ruhát viselt. Nicole Kidman, valamint Kesha egy hosszabb repülőútra viselte a kényelmes matyó ruhát (hasonló itt), Katie Holmes, Victoria Beckham és Beyonce pedig lányuknak választottak kalocsai mintás ruhadarabot (hasonló itt).

A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete. Viseleteikben a XVII. századi erdélyi úri díszítések, szabásformák találhatók meg.

Szerkezetében és némely darabjában a viseletek régi stílusához tartozik, de rendkívül színessé, nemegyszer parasztosan zsúfolt módon díszessé vált. Az öltözet gazdagságát, pazar voltát nem annyira a drága kelmékben kell keresnünk, hanem inkább az egyes darabok sokféle változatában és kombinációjában, melyek páratlan érzékenységgel fejeznek ki alkalmat, helyzetet, rangot stb.

Az öltözékekhez szükséges anyagok (vásznak, posztók, díszítő anyagok, nyersanyagok) előteremtése, beszerzése, másrészt a Kolozsvár – Bánffyhunyad vasútvonal kiépítése következtében megindult városiasodás elősegítette az elszakadást a hagyományos életmódtól, ősi viselettől. Napjainkban egyházi ünnepek, családi események (esküvő, keresztelő, konfirmáció, temetés) alkalmával van lehetőség megpillantani az eredeti viselet egy-egy régebbi darabját. A tisztaszobák mélyén lapuló és egyre fogyó öltözékek azonban mind ritkábban kerülnek elő, de a Leonetta Folklorban továbbra is, több színben is elérhető.

Folklór termékek, Női blúzok, Matyó hímzés, Matyó népművészet, Matyó kabát, kalocsai népművészet, Szoknyák, Kabátok, Gyerek folklór, Nicole Kidman ruha, hevesi szőttes terítők, Magyaros blúzok, Kézzel hímzett termékek, kalocsai richelieu, riselt, Paprika hímzés, Kézimunka, Népművészeti ruha, kalotaszegi, 

HÍMZETT RUHÁK ÜZLETÜNKBEN, Hímzett ruhák – Leonetta folklór, Hímzett ruhák vásárlása, hímzett ruhák jó áron, hímzett ruhák olcsón

Hímzett ruhák